Világító szentjánosbogarakról time-lapse videót készíteni már-már fotós közhelynek számít, ez a mostani darab azonban tényleg elég ütősre sikerült. Egy amerikai természetfotós készítette, a különlegessége pedig a különböző technikák kombinálásában rejlik.

Többféle fotós technika kombinációjával készült tehát ez az eléggé pöpec time-lapse videó, amelyen szentjánosbogarak repkednek össze-vissza. A videó készítője, Vincent Brady bevallása szerint minden általa ismert trükköt bevetett a fotózások során, a 360 fokos panorámától a makrófelvételekig mindent. Ez pedig egy fotós honlap szerint kiemeli a többi szentjánosbogaras alkotás közül, mivel szentjánosbogarakról fotókat és time-lapse videókat csinálni a világ legtermészetesebb dolga. Hiszen ott repkednek tömegével, ráadásul még világítanak is. A mostani videó viszont tényleg egyedire sikerült.

A képeket innen nyúltuk: http://www.vincentbrady.com

A rovarok és ízeltlábú rokonaik egy része már több ezer éve együtt él velünk, és akár tetszik, akár nem, még az otthonunkat is meg kell osztani velük. Most egy új projekt keretében éppen azt vizsgálják amerikai kutatók, hogy milyen fajok is költöztek be hozzánk.

Közeleg a nyár, és szép lassan az otthonainkban velünk élő rovarok és egyéb ízeltlábúak is egyre aktívabbak lesznek: vonulnak a hangyák, repkednek a legyek és megőrjítenek a szúnyogok. Ennek örömére az Észak-karolinai Egyetem és az Észak-karolinai Természettudományi Múzeum munkatársai egy rovarszámláló projektbe kezdtek, hogy egyrészt felmérjék, hány fajta ízeltlábú lakik az otthonunkban, másrészt pedig, hogy választ kapjanak néhány felvetésükre. Például arra, hogy a lakásokban található ízeltlábúak sokfélesége sokkal nagyobb, mint ahogy azt a tudósok gondolják, vagy arra, hogy az otthonok fizikai tulajdonsága és az ott élők mindennapos viselkedése nagyon is befolyásolja, hogy milyen ízeltlábúak húzzák ott meg magukat.

A képeket innen nyúltuk: http://arthropods.yourwildlife.org/

Az egész állatvilágra hatással lehetnek a magasfeszültségű vezetékek, legalábbis egy új tanulmány szerint egész biztosan így van. Az állatok sokszor olyan dolgokat is érzékelnek, amelyeket az emberek egyszerűen képtelenek látni.

Az nem újdonság, hogy az állatok egy része messziről elkerüli a nagyfeszültségű vezetékek környékét, eddig azonban nem igazén lehetett tudni ennek az okát. Egyes feltételezések szerint az állatok azért kerülik el az erdőkbe telepített vezetékeket, mert körülöttük kiirtották a fákat, és az így keletkezett nyílt területen könnyen a ragadozók prédájává válhatnak. Ez viszont arra nem ad magyarázatot, hogy a fáktól nem igazán hemzsegő tundrákon sem merészkednek az állatok a villanypóznák közelébe. Vagyis a jelenség még a hozzáértők számára is rejtély maradt – egészen mostanáig.

A képet innen nyúltuk: http://energetyka.wnp.pl

Egyes számítások szerint a globális átlaghőmérséklet 0,74 Celsius-fokot emelkedett száz év alatt. Most azt is kiszámították, hogy az egyes országok miként és milyen nagyságrendben járultak hozzá a felmelegedéshez. Ráadásul még az eredmények bemutatása is látványosra sikeredett.

Sokan ugyan nincsenek teljesen meggyőződve a globális felmelegedés létezéséről, ez azonban nem zavarta azokat a kanadai kutatókat, akik nemcsak kiszámították, hogy mely országoknak köszönhetjük leginkább a hőmérséklet emelkedését, de még pöpec térképeket is készítettek az eredmény bemutatására. A végeredmény valószínűleg senkit sem fog túlzottan hanyatt vágni: az Egyesült Államok lett a főbűnös, a második helyet Kína szerezte meg, de azért Oroszország is felfért a dobogóra. Brazília, India, Németország és az Egyesült Királyság a további sorrend. Az új számítások szerint ez a hét ország a felelős az 1906 és 2005 közötti globális felmelegedés több mint hatvan százalékáért.

A képeket innen nyúltuk: https://www.sciencenews.org/

Egy francia festő teljesen rákattant a rovarokra, és festeni kezdte őket, méghozzá fotókat megközelítő részletességgel. A képekből album is készült, amelyről pedig a New York Times közölt lelkes beszámolót.

A francia festő Bernard Durin (1940-1988) először 1974-ben került közelebbi kapcsolatba a bogarakkal, amikor éppen Provence-ban kirándulgatott. A rovarok sokszínűsége pedig felkeltette az érdeklősét, de végül is Párizsban, a Nemzeti Természettudományi Múzeum hatalmas rovargyűjteményében találta meg a megfelelő modelleket. Ennek viszont mind a bogarak, mind a művészet kedvelői örülhettek, főleg miután Durin 1980-ban megjelentette a Bogarak és egyéb rovarok című albumát, amely tartalmazza a festő összes rovarokról készített festményét. Durin a hatvan akvarell közül néhányat pergamenre festett, a legtöbb azonban kartonra került, és mindegyik kép a valóságosnál nagyobb rovarokat ábrázol. A könyvben ráadásul az összes festményhez komoly munkával összegyűjtött rovartani leírás is párosul.

A képeket innen nyúltuk: http://www.nytimes.com

A szarvasmarhák rengeteg metángázt termelnek, amelyet nyugodtan ki is eregetnek magukból, ezzel azonban egyrészt iszonyúan pazarolnak, másrészt pedig globálisan felmelegítik a Földet. Egy argentin kutatócsoport viszont remek megoldást talált a tehenek által kibocsátott metán begyűjtésére és hasznosítására.

Míg Magyarország felsővezetése valamiért még mindig az orosz gázra és atomra van rágerjedve, addig a világ egyéb részein újabb alternatív energiaforrásokat fejlesztenek a lelkes kutatók. Most éppen Argentínából érkezett egy olyan megoldás, amely a szarvasmarhák által termelt metángázt gyűjtené össze. Ráadásul az argentin Nemzeti Agrártechnológiai Intézet (INTA) munkatársai nemcsak biogázt állítanának elő az új módszerrel, de még a globális felmelegedés egyik legfőbb okozóját is megszüntetnék. A tehenekből kinyert gázzal pedig fűteni, főzni, de akár még autókat üzemeltetni is lehetne a jövőben.

A képet innen nyúltuk: http://greencompanyeffect.com

A Breaking Bad (Totál szívás) még úgyis hemzseg a kisebb-nagyobb képtelenségektől, hogy egy kémiaprofesszor felügyelte a tudományos hitelességet. Bármennyire is törekedtek a pontosságra, a látványosság sokszor itt is felülkerekedett a tudományok adta lehetőségeken.

A Breaking Bad készítői teljesen rápörögtek a tudományos témákra, ezért aztán nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ezeket a lehető leghitelesebb módon mutassák be a sorozatban. Walter White, a középiskolai kémiatanárból lett droggyáros ugyanis sokszor hívja segítségül tudományos ismereteit, amikor olyan kisebb-nagyobb problémákat kell megoldania, mint egy megveszett drogdíler megregulázása vagy néhány felesleges hulla eltüntetése. A sorozatot kiötlő Vince Gilligan például azt nyilatkozta egy interjúban, hogy legfőbb vágya teljesülne, ha a tudomány pontosan lenne bemutatva a sorozatban, és ugyan nincs elég költségvetése, hogy szakértőt foglalkoztasson, de mindenképpen bízik a kémiához konyító nézők konstruktív kritikájában.

A képet innen nyúltuk: http://www.perlsteinlab.com

A nagy metropoliszok egy rakás felesleges energiát termelnek, ezzel viszont nemcsak a város hőmérsékletét növelik, de sokkal távolabbi területeket is felmelegítenek. Budapest akár az egész ország átlaghőmérsékletére is hatással lehet.

Már régóta ismert, hogy a nagyvárosokban valamivel magasabb az átlaghőmérséklet, mint a környező, vidéki területeken. Ezt a városi hőszigetnek nevezett jelenséget több összetevő okozza: attól kezdve, hogy az aszfalt és az épületek elnyelik, majd visszasugározzák a hőt, a növényzet – mivel nem igazán létezik – nem tudja megfelelően kifejteni hűtő hatását, egészen az emberi tevékenységnek köszönhető energiakibocsátásig. Egy nagyobb városban ugyanis bőven kerül felesleges energia a légkörbe, elég csak a fűtést, a közlekedést vagy az ipari termelést említeni. Ez a nagy mennyiségű hulladékhő pedig nemcsak annak a városnak okoz melegebb napokat, amely kitermelte, de akár a várostól több mint 1500 kilométeres távolságra található vidékek időjárását is képes befolyásolni.

A képet innen nyúltuk: http://www.popsci.com

Mexikói fizikusok egy matematikai modellel estek neki Usain Bolt 100 méteres világcsúcsának, hogy annak segítségével megfejtsék a jamaicai sprinter sebességének titkát. Bolt ugyanis még sosem bukott meg doppingteszten.

Nemrég atlétikai világbajnokságot rendeztek Moszkvában, ahol természetesen most is Usain Bolt volt a főattrakció. Ennek örömére néhány mexikói fizikus elemezgetni kezdte a jamaicai futó 2009-es berlini világbajnokságon elért százméteres világcsúcsát, méghozzá annak érdekében, hogy megfejtsék végre, mi is lehet Bolt fantasztikus sebességének titka. Usain Bolt ugyanis jelenleg a világ leggyorsabb emberének számít, legalábbis százon és kétszázon senki sem fut jobb időt nála, még ha valami mezei focista 10 méteren meg is tudná verni, vagy az ősember simán lehajrázná, ha nem halt volna ki húszezer évvel ezelőtt a szerencsétlen. A vetélytársak viszont nem sokra mennek vele, nem is csoda, hogy sorban buknak le, mert valamilyen cuccot toltak a nagyobb sebesség elérésének érdekében.

A képet innen nyúltuk: http://sportsillustrated.cnn.com

Egyes GM-növények olyan mérget tartalmaznak, amelyek megölik az őket felzabálni próbáló rovarokat, ezzel pedig jócskán csökkentik a növényvédő szerek használatát. A kártevők azonban nem hagyták magukat.

A genetikailag módosított organizmusok (GMO) egyrészt remek összeesküvés-elméletek kreálására adnak lehetőséget, amelyek aztán többféle szélsőségnek is alapot biztosítanak az őrjöngésre, másfelől viszont olyan problémákra adhatnak megoldást, mint a gyomirtókkal, kártevőkkel szembeni védekezés, a szárazság vagy éppen az éhezés. Pont a második csoportba tartoznak azok a génmódosított növények, amelyek egy Bacillus thuringiensis (Bt) nevezetű baktériumból származó toxint tartalmaznak, egy olyan rovarölő fehérjét, amely elpusztítja a kártevőket. 1996 óta több mint 400 millió hektárnyi olyan Bt-toxint termelő GM-gyapotot és -kukoricát termesztenek világszerte, amelyek ellenállnak a kártevő rovaroknak, méghozzá anélkül, hogy rovarölő szerekkel kéne permetezni őket. A kártevők azonban „nem hagyták magukat", és ellenállóvá váltak a méreggel szemben.

A képet innen nyúltuk: http://bisakimia.com