Egy francia festő teljesen rákattant a rovarokra, és festeni kezdte őket, méghozzá fotókat megközelítő részletességgel. A képekből album is készült, amelyről pedig a New York Times közölt lelkes beszámolót.

A francia festő Bernard Durin (1940-1988) először 1974-ben került közelebbi kapcsolatba a bogarakkal, amikor éppen Provence-ban kirándulgatott. A rovarok sokszínűsége pedig felkeltette az érdeklősét, de végül is Párizsban, a Nemzeti Természettudományi Múzeum hatalmas rovargyűjteményében találta meg a megfelelő modelleket. Ennek viszont mind a bogarak, mind a művészet kedvelői örülhettek, főleg miután Durin 1980-ban megjelentette a Bogarak és egyéb rovarok című albumát, amely tartalmazza a festő összes rovarokról készített festményét. Durin a hatvan akvarell közül néhányat pergamenre festett, a legtöbb azonban kartonra került, és mindegyik kép a valóságosnál nagyobb rovarokat ábrázol. A könyvben ráadásul az összes festményhez komoly munkával összegyűjtött rovartani leírás is párosul.

A képeket innen nyúltuk: http://www.nytimes.com

Az eddig lejegyzett 1,2-1,5 millió rovarfaj között nagyjából 400 ezer bogár található. Ahogy a brit genetikus, J. B. S. Haldane mondta: „Ha valaki következtetéseket tudna levonni a Teremtő természetéről egy, a teremtésről szóló tanulmányból, akkor arra jutna, hogy Isten különös vonzalmat érzett a csillagok és a bogarak iránt". A Coleoptera rendje keresve sem találhatott volna Durinnál jobb „portréfestőt". A lapokon szinte megelevenednek, csúsznak, másznak az ormányosbogarak, cserebogarak, katicák, sáskák, ganajtúrók, skorpiók és még egy rakás egyéb bogárfajta: szarvasbogár, cincér, herkulesbogár, díszbogár és araszoló bogár. Mindegyik szenvedéllyel és pontossággal lefestve, itt minden egyes rovar az evolúciós tervezés csodája, fantasztikus színekkel, szerkezetekkel és részletekkel.

Itt van mondjuk a dél-amerikai ganajtúró bogár, amely a bogarak között is egy rendkívüli darab, a vastag, fekete szarvával és játékos kék, zöld és narancssárga színeivel. És ugyan nem bogár, de az élősködő darázsféle pont úgy néz ki, mint az első fotózására készülő balett-táncos. Mindemellett persze bőségesen találhatók a csípni és szúrni képes egyedek is. Durin akvarelljei hemzsegnek a kemény szarvaktól, tüskéktől, fogaktól ás ollóktól, kiegészülve csápokkal, fullánkokkal ás csáprágókkal.

A Smithsonian enciklopédia szerint a Földön körülbelül 10 trillió (ami 19 nullát jelent az egyes után) rovar él, vagyis minden egyes emberre több mint 200 millió rovar jut. Ez talán egy kicsit kellemetlenül hangzik, de ha mindegyik úgy nézne ki, mintha Bernard During festette volna, akkor az nem is lenne olyan szörnyű.