A nagy metropoliszok egy rakás felesleges energiát termelnek, ezzel viszont nemcsak a város hőmérsékletét növelik, de sokkal távolabbi területeket is felmelegítenek. Budapest akár az egész ország átlaghőmérsékletére is hatással lehet.

Már régóta ismert, hogy a nagyvárosokban valamivel magasabb az átlaghőmérséklet, mint a környező, vidéki területeken. Ezt a városi hőszigetnek nevezett jelenséget több összetevő okozza: attól kezdve, hogy az aszfalt és az épületek elnyelik, majd visszasugározzák a hőt, a növényzet – mivel nem igazán létezik – nem tudja megfelelően kifejteni hűtő hatását, egészen az emberi tevékenységnek köszönhető energiakibocsátásig. Egy nagyobb városban ugyanis bőven kerül felesleges energia a légkörbe, elég csak a fűtést, a közlekedést vagy az ipari termelést említeni. Ez a nagy mennyiségű hulladékhő pedig nemcsak annak a városnak okoz melegebb napokat, amely kitermelte, de akár a várostól több mint 1500 kilométeres távolságra található vidékek időjárását is képes befolyásolni.

A képet innen nyúltuk: http://www.popsci.com

Ming Cai, a Floridai Állami Egyetem klímakutatója és kollégái egy olyan globális időjárás-szimulációt készítettek, amelyben számításba vették az északi félteke 86 legnagyobb városának energiafelhasználását. Ezek az Észak-Amerikában, Európában és Kelet-Ázsiában található metropoliszok csupán a Föld területének kevesebb mint két százalékát foglalják el, viszont a világ energiafogyasztásának kb. 42 százalékáért felelősek. 2006-ban például a világ energiafogyasztása 16 terawatt volt, ebből a vizsgált nagyvárosok 6,7 terawattot használtak fel. A kutatók feltételezése szerint ez a felhasznált energiamennyiség szépen átalakul hulladékhővé, amely aztán hatást gyakorol a helyi klímára, méghozzá úgy, hogy megváltoztatja a különböző légáramlási rendszerek tulajdonságait.

Az amerikai kutatók által lefuttatott számítógépes szimulációban vizsgált nagyvárosok ugyanis általában valamilyen fontos légköri rendszerek, például futóáramlások vonalában fekszenek. A koncentráltan kibocsátott hőmennyiség pedig szélesítheti a futóáramlások sávját, vagy felerősíthet, illetve megszakíthat más légáramlási rendszereket. A megváltozott tulajdonságú futóáramlások télen akár egy Celsius-fokkal is megemelhetik a nagyvárosoktól távolabb eső régiók átlaghőmérsékletét, mint ahogy a mérések szerint történt Oroszországban, Észak-Ázsiában, az Egyesült Államok bizonyos részein és Kanadában. Máshol viszont éppen egy fokos lehűlést okozhatnak, mint például Nyugat-Európában is történt.

A klímaszkeptikusok legnagyobb örömére a nagyvárosi hulladékhőnek nincs különösebb hatása (úgy 0,01 Celsius-fok) a globális felmelegedésre. Az emberi tevékenység következtében termelt felesleges energia ugyanis csupán 0,3 százaléka a légkörben és a tengeráramokkal szállított hőmennyiségnek. A kutatás eredménye mindenesetre segíthet megmagyarázni, hogy az eddigi klímaszimulációkkal, amelyek kizárólag az üvegházhatású gázokra koncentráltak, miért nem tudtak modellezni néhány téli felmelegedésről szóló megfigyelést. A klímakutatók szerint ezek után már bizonyosan nem lehet figyelmen kívül hagyni a hulladékhő hatását az elkövetkezendő vizsgálatok során.