Egy ázsiai katicafaj egy igen hatékony módszerrel tizedeli az őshonos katicákat: olyan parazitákat juttat beléjük, amelyek kis idő elteltével elpusztítják azokat. A hétpettyes katicákat komoly veszély fenyegeti.

A katicabogarakért valami oknál fogva még azok is odavannak, akik amúgy visítva menekülnek egy ízeltlábú láttán, egy agresszív katicafaj azonban hamarosan véget vethet ennek a rajongásnak. A Kelet-Ázsiában őshonos harlekinkaticák (Harmonia axyridis) ugyanis remek stratégiát alkalmaznak arra, hogy természetes élőhelyükről kiszorítsák a többi katicát, köztük a nálunk is népszerű hétpettyes (Coccinella septempunctata) bogarakat. Mivel a különféle katicafajok ugyanazt – általában levéltetveket – fogyasztják a legszívesebben, ezért mindegyikük arra törekszik, hogy a másik ellenében minél hatékonyabban tudja megszerezni kedvenc táplálékát. A nagyétkű harlekinkaticák pedig azon kívül, hogy felzabálják a táplálékot a riválisok elől, biztos, ami biztos, még ki is nyírják őket.

A képet innen nyúltuk: http://www.nature.com

Újabb „láthatatlanná tévő köpeny" készült, amely akár macskák eltüntetésére is alkalmas lehet. A fejlesztés ugyan nem tökéletes, viszont olcsó és iszonyat egyszerűen működik.

Egy macska sokszor lehet zavaró körülmény, és ezért jó volna néha eltüntetni az útból a hasznosnak nem igen mondható állatokat. Egy kínai kutatócsoport viszont remek megoldást talált erre a problémára: a macskát egy optikai „láthatatlanná tévő köpenybe" pakolták. A lelkes kínaik ráadásul egy halat is sikeresen láthatatlanná tettek ezzel a technológiával, ami azért is lehet fontos, mert így a macskát nem csak eltüntetni lehet, de akár teljesen össze is lehet zavarni. Az eljárás, amellyel mindezt véghezvihető ugyan még nem tökéletes, viszont lényegesen egyszerűbb, mint az utóbbi időben kifejlesztett „láthatatlanná tévő köpenyek".

Éppen sörforradalom zajlik, és lassan beszivárog a köztudatba, hogy a sör többet jelent annál a borzalomnál, amivel eddig a rajongókat itatták errefelé. Ennek örömére itt van néhány érdekesség, hogy az okoskodni vágyók többet tudjanak mondani annál, hogy alsó vagy felső erjesztésű.

Pláne, hogy valószínűleg lövésük sincs arról, hogy egyáltalán nem az erjesztés szintje az érdekes a történetben, hanem az erjesztést végző élesztőgombák fajtája. Az alapvető különbség ugyanis a lager (alsó erjesztésű) és az ale (felső erjesztésű) típusú sörök között az, hogy különböző élesztő segítségével készülnek. A különféle élesztők által elvégzett erjesztési folyamat pedig eltérő ízű söröket eredményez, vagyis ugyanazokból az alapanyagokból lényegesen másfajta sörök lesznek a folyamat végén. A két sörélesztő, név szerint a Saccharomyces cerevisiae (ale) és a Saccharomyces pastorianus (lager) ráadásul számtalan gombatörzzsel rendelkezik, amelyekkel más és más karakterű söröket lehet főzni.

A képet innen nyúltuk: http://drinkingmadeeasy.com

Az influenza még azelőtt fertőz, hogy az immunrendszernek egyáltalán tudomása lenne a jelenlétéről. Most azonban kiderült, hogy miként tud ennyire hatékonyan működni. A felfedezés kapcsán akár hatásosabb oltások is készülhetnek.

Itt az influenzajárvány, egyre-másra jelennek meg a jobbnál jobb tippek arra vonatkozóan, hogyan lehet megúszni a betegséget: táplálkozás, vitaminok, testmozgás, hókuszpókusz. Ami pedig az oltás hatékonyságát illeti, arra itt egy tanulmány a Minnesotai Egyetemről, amely több mint 12 ezer vizsgálat eredményét gyűjtötte össze 1936-tól egészen napjainkig. Eszerint a halott vírusokkal történő oltás hatékonysága a 18 és 64 év közöttiek körében 59 százalékon áll. A legújabb felmérések szerint, a mostani járvány ellen forgalomba került oltás az amerikaiakat eddig 62 százalékos hatékonysággal védte. Ezeket az oltásokat ugyanis olyan hatástalanított vírusokból (általában két A- és egy B-típusú) készítik, amelyeket az előző járványok alapján próbál a WHO belőni. Ez persze nem jelenti azt, hogy más vírustörzsek ne fertőznének, ráadásul még mutálódnak is a kis rohadékok.

A képet innen nyúltuk: http://symbioze.wordpress.com

Olyan Star Trek-féle vonósugarat fejlesztettek ki egy skóciai egyetemen, amely önmagában, számítógépes segítség nélkül képes tárgyakat vonzani. Igaz, egyelőre csak mikroszkopikus méretekben.

A hivatalos meghatározás szerint a vonósugár egy olyan eszköz, amellyel egy bizonyos objektumot lézersugarak segítségével egy másikhoz lehet vonzani. Vagyis csak lehetne, mivel vonósugárral leginkább csak a Star Trek vagy a Csillagok háborúja típusú alkotásokban lehetett találkozni, amikor is az egyik űrhajó lézerrel megcsáklyázza a másikat, majd magához húzza, nem éppen baráti szándékkal. Egészen eddig, most ugyanis brit és cseh kutatóknak sikerült működőképes vonósugarat előállítani, igaz, egyelőre csak mikroszkopikus méretekben. A tudósok szerint ez az első olyan sugár, amely anélkül képes tárgyakat magához vonzani, hogy előzőleg egy számítógép „befogná" azt a számára.

A képet innen nyúltuk: http://www.thisisfakediy.co.uk

Emberekkel nagyon egyszerű fűteni, nem kell hozzá más, csak csövek, pumpák és víz. Na meg persze rengetek ember, sok felesleges testhővel. A technológia azon kívül, hogy roppant gazdaságos, még a környezetet sem szennyezi.

Mostanság nagy az aggodalom a fosszilis fűtőanyagok vészes fogyása miatt, és egyre másra kerülnek elő alternatív energiaforrások, hogy valamivel azért mégiscsak melegíteni lehessen a hideg időszakban. Márpedig meleget előállítani igen sok mindenből lehet, szélből, vízből, de akár még emberekből is, pláne olyanokból, akik mozognak, főleg ha ezt sokan, egy zárt helyen teszik. Az emberek által leadott hőmennyiség pedig épületek fűtésére használható, legyen az lakóház, irodaépület vagy éppen egy bevásárlóközpont. Emberekkel fűteni ráadásul pénztárca- és környezetkímélő is egyben, a technológia létezik, Stockholmban, Párizsban és az Egyesült Államokban is alkalmazzák már.

A képet innen nyúltuk: http://www.alebady.com

Az orangutánok úgy tűnik egymástól lesik el a különböző eszközhasználat-technikákat, sőt már fiatal korban megjegyzik ezeket. Ez pedig arra világít rá, hogy a majmok kulturálisan közelebb állnak az emberekhez, mint ahogy ezt eddig gondolták volna.

Nem újdonság, hogy a főemlősnek nevezett majmok remekül használnak különböző eszközöket, például botokat arra, hogy élelemet szerezzenek vagy éppen egymást piszkálják vele. Most azonban arra is fény derülhet, hogy ez a fajta eszközhasználat egy közösségi tanulási folyamat része, vagyis a fiatal majmok a közösség idősebb tagjaitól lesik el az eszközhasználat trükkjeit, akárcsak az emberek. Ezek szerint tehát az orangutánok kulturális hagyományai nem sokkal különböznek a mieinktől. Ezt most éppen egy szumátrai orangutánok és svájci kutatók „munkakapcsolatából" született tanulmány próbálja bizonyítani.

A képet innen nyúltuk: http://cottontailsandcupcakes.tumblr.com

Egy új felfedezés szerint genetikai alapja van annak, hogy a dohányosok egy különleges védelmet élvezhetnek a Parkinson-kór kialakulásával szemben. A dohányzás persze ettől még nem lesz egészségesebb.

Az egész világon a dohányosok szisztematikus üldözése zajlik, mivel a dohányzás ugyebár káros a fogyasztó és környezete egészségére, ráadásul még büdös is. Ennek ellenére az utóbbi évtizedben meglepő eredményre jutottak a dohányzás hatását kutatók: mindenki nagy meglepetésére kiderült ugyanis, hogy a dohányzóknál sokkal lassabban, vagy egyáltalán nem alakul ki a Parkinson-kór – és persze nem arról van szó, hogy még a betegség kialakulása előtt elvinné őket a tüdőrák. A nagy felfedezés – miszerint a dohányosoknak 60 százalékkal kisebb az esélyük a Parkinson-kór kialakulására – még 2001-ben lett publikálva az Epidemiology nevezetű szaklapban, és azóta próbálnak a kutatók magyarázatot találni a dohányzás és a Parkinson-kór közötti kapcsolatra.

A képet innen nyúltuk: http://imgfave.com

Amitől minden valamirevaló jobbikos retteg, az most utolérte egy coloradói indiántörzs tagjait: kiderült ugyanis, hogy olyan genetikai mutációt hordoznak, amely kimondottan a zsidókra jellemző.

Egy nemzetközi kutatás keretein belül éppen a BRCA1 (breast cancer 1 – mellrák 1) nevezetű gén egyik mutációját vizsgálták, amikor is egy eredetileg Mexikóból származó, de már az Egyesült Államokba áttelepedett indiántörzs tagjai között olyan mutációt találtak, amely specifikus az askenázi zsidókra. A felfedezést követően Eitan Friedman izraeli kutató és kollégái arra kerestek választ, hogy miféle eredete is lehet ennek az őslakosságnak, és hogyan keveredhetett a génállományukba a „zsidó mutáció".

A képet innen nyúltuk: http://www.allmovie.com

Egy kutatás eredménye arra világít rá, hogy az ember által generált klímaváltozás elutasításában nem a tudás, hanem a kulturális értékek játsszák a főszerepet.