Egyes GM-növények olyan mérget tartalmaznak, amelyek megölik az őket felzabálni próbáló rovarokat, ezzel pedig jócskán csökkentik a növényvédő szerek használatát. A kártevők azonban nem hagyták magukat.
A genetikailag módosított organizmusok (GMO) egyrészt remek összeesküvés-elméletek kreálására adnak lehetőséget, amelyek aztán többféle szélsőségnek is alapot biztosítanak az őrjöngésre, másfelől viszont olyan problémákra adhatnak megoldást, mint a gyomirtókkal, kártevőkkel szembeni védekezés, a szárazság vagy éppen az éhezés. Pont a második csoportba tartoznak azok a génmódosított növények, amelyek egy Bacillus thuringiensis (Bt) nevezetű baktériumból származó toxint tartalmaznak, egy olyan rovarölő fehérjét, amely elpusztítja a kártevőket. 1996 óta több mint 400 millió hektárnyi olyan Bt-toxint termelő GM-gyapotot és -kukoricát termesztenek világszerte, amelyek ellenállnak a kártevő rovaroknak, méghozzá anélkül, hogy rovarölő szerekkel kéne permetezni őket. A kártevők azonban „nem hagyták magukat", és ellenállóvá váltak a méreggel szemben.
A képet innen nyúltuk: http://bisakimia.com
Minderre az Arizoniai Egyetem kutatói döbbentek rá először, miután összevetették 77 különböző tanulmány adatait, amelyek öt kontinens nyolc országában vizsgáltak Bt-ültetvényeket. A Bruce Tabashnik entomológus által vezetett kutatócsoport végül is arra jutott, hogy 2010-re a 13 legfőbb kártevő rovarból bizony öt fajnak sikerült ellenállóvá válnia a Bt-toxinnal szemben, míg 2005-ben csupán egyetlen rezisztens kártevő volt. Az öt esetből hármat az Egyesült Államokban találtak, ami egyáltalán nem meglepő, ugyanis a Bt-mérget termelő GM-ültetvények csaknem fele az USA-ban található. A kutatók szerint a legrosszabb esetben 2-3 éven belül az összes fajnál kialakulhat az ellenálló képesség, és akkor az egész Bt-cucc mehet is a levesbe, de az is elképzelhető, hogy még tizenöt évig is kihúzza ez a fajta GMO. Bármelyik végkifejlet is valósul meg, mindkét lehetőség megfelel az evolúciós alapelveknek.
Az Arizoniai Egyetem munkatársai mindenesetre úgy látják, hogy a Bt-növények még hosszútávon tudnak hatásosan működni a kártevőkkel szemben. Kezdetben az ellenálló képességért felelős gének ugyanis igen ritkák egy populáción belül, ráadásul ezek a gének receszíven öröklődnek, vagyis a rezisztencia kialakulásához mindkét szülőtől örökölni kell egyet. Továbbá bőségesen van olyan táplálék, amely nem tartalmaz Bt-toxint, ezért a kártevők közül nem mindegyik egyed találkozik feltétlenül a méreggel, és így nem is szerezheti meg az ellenálló képességet. „Számítógépes modellek segítségével kimutatták, hogy az alternatív táplálékforrás megléte késleltetni tudja a receszíven öröklődő ellenálló képesség kialakulását" – mondta Yves Carrière, a kutatás egyik résztvevője.
„Amikor a Bt-növényeket először bemutatták, a legfőbb kérdés az volt, hogy a kártevők mennyi idő alatt tudnak majd alkalmazkodni és rezisztensé válni" – nyilatkozta Tabashnik. A kutatás vezetője szerint azonban a helyes telepítéssel, például alternatív táplálékforrás biztosításával lényegesen meghosszabbítható az ellenálló képesség megszerzésének ideje. A rezisztencia kialakulását viszont nem lehet teljes egészében megszüntetni, a kártevők előbb-utóbb alkalmazkodni fognak a méreghez. „Ezek a növények eddig igen hasznosnak bizonyultak, és a rezisztencia a vártnál lassabban alakult ki. Érdemes tehát további adatokat gyűjteni annak érdekében, hogy a jövőben minél hatékonyabban lehessen megtervezni a Bt-növények telepítését."
