A brit UCL Energy Institute egy fantasztikus adatvizualizációt készített, amely a világ kereskedelmi hajóforgalmát mutatja be a tengereken és az óceánokon. Az interaktív térképen a fontosabb hajózási útvonalakon túl a tengeri hajózás káros hatása, az igen magas szén-dioxid-kibocsátás is nyomon követhető.

A University College London (UCL) energiatudományi intézetének kutatói fogták magukat és szépen összegyűjtötték a világ kereskedelmi hajóforgalmának 2012-es adatait, majd a londoni Kiln stúdió segítségével egy zseniális adatvizualizációt készítettek belőle. Az interaktív térképen remekül nyomon követhető az a nagyjából 11 milliárd tonna rakomány, amelyet egy évben a tengerjáró hajókon megmozgatnak.

A képet innen nyúltuk: http://www.fastcodesign.com

Egy zseniális és egyben szörnyen nyomasztó videó mutatja be a világ összes atomrobbantását az első, 1945-ben végrehajtott tesztrobbantástól egészen a 2009-es, eddig utolsó, észak-koreai kísérletig.

Az első atomrobbantást 1945. július 16-án hajtották végre az Egyesült Államokban, az új-mexikói White Sands kísérleti bázison. A Trinity névre keresztelt atombomba sikeres felrobbantása után pár héttel dobták le az amerikaiak a Little Boy nevű bombát Hirosimára és a Fat Man-t Nagaszakira. Ezt követően még több mint kétezer, szerencsére csak kísérleti atomrobbantást hajtottak végre a világon. A legtöbbet az USA, a Szovjetunió és Franciaország.

A képet innen nyúltuk: http://qz.com

Valószínűleg Don Quijote teljesen kiborulna az újfajta, lapát nélküli szélturbinák láttán. Pedig a rezgéssel energiát termelő oszlopok sokkal olcsóbb áram előállítására lesznek képesek, mint az óriási propellerek.

A világ normálisabbik felén már teljesen megszokott, hogy nem orosz atomerőművekből, hanem inkább alternatív energiaforrásokból, például szélenergiából nyerik az áramot. Ehhez persze hozzátartoznak a nagy forgólapátos szélturbinák, amelyeket az utak mentén lehet látni egy-egy vidéki kiruccanás alkalmával. Na, ennek a látványnak lehet hamarosan vége, egy Vortex Bladeless nevezetű spanyol cég ugyanis éppen egy lapát nélküli szélturbina fejlesztésén dolgozik.

A képet innen nyúltuk: http://www.wired.com

Az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok jelentik manapság az egyik legnagyobb egészségügyi problémát. A megoldást sokan keresik, most éppen az emberre ártalmatlan vírusokkal szorítanák vissza a rezisztens kórokozók terjedését.

Nagy bajok lehetnek még az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok miatt, az Egyesült Államokban például évente legalább kétmillió embert betegítenek meg a rezisztens baktériumok, és közülük úgy 23 ezer bele is hal a betegségbe. Ez az adat egy 2013-as jelentésből származik, a kormányzat pedig már akciótervet is készített, hogy ezeket a számokat valahogy lejjebb faragják. Hasonló a helyzet Európában és tulajdonképpen mindenütt. Egy brit szakértőcsoport arra jutott, hogy ha a helyzet nem javul, akkor bizony 2050-től évente akár 10 millió ember is meghalhat az ellenálló kórokozók miatt. Mind meghalunk, röviden.

A képet innen nyúltuk: http://www.worldmag.com

Ezek a kék szárnyú robotlepkék sokkal látványosabbak bármelyik drónnál, bár visongó asszonyok húsvéti locsolására nem igazán alkalmasak. Arra viszont elég jónak tűnnek, hogy különféle légi járművek automatizált együttes mozgását kutassák a segítségükkel.

A német Festo által gyártott bionikus lepkék természetesen a pillangók mozgását utánozzák, és nem csak a szárnycsapkodást imitálják tökéletesen, de képesek összeütközés nélkül együtt repkedni. Persze bármennyire is jól néznek a robotlepkék, a lényeg mégiscsak az utóbbi feladat, mármint egy összehangolt hálózat keretében történő légi közlekedés.

A képet innen nyúltuk: https://flipboard.com

A fekete özvegy mérge akár egy embert is képes megölni, bár ez nem túl gyakran történik meg. Az évek során aránylag gyorsan kifejlesztett méreg azonban sokkal hatékonyabban működik, mint sok más pókok esetében. A fekete özvegy mérge ráadásul különböző betegségek gyógyításának a kulcsa is lehet.

A fekete özvegy egyáltalán nem mondható agresszív fajtának, eléggé fel kell piszkálni ahhoz, hogy valakit megcsípjen. Persze azért akadnak olyanok, akik nem bírják ki, ugyanis évente mintegy 2200 embert csíp meg a fekete özvegy póknem valamelyik tagja. A csípést elszenvedők többsége azonban 24 órán belül megfelelő orvosi ellátásban részesül, így az elég durva fájdalmon kívül több károsodás nem éri őket. A nőstény fekete özvegy mérge azonban akár halálos is lehet, bár ez elég ritkán fordul elő, főleg a pókok visszahúzódó természetének köszönhetően. Amerikai kutatók viszont most alaposabban is megvizsgálták a fekete özvegy rettegett mérgét, hogy megtudják, egy ilyen apró póknak ugyan miért van szüksége ennyire erős méregre.

A képet innen nyúltuk: http://news.discovery.com

Egyes elemzők szerint a ránk szakadó digitális információ mennyisége nagyjából két évente a duplájára növekszik. Ez a rengeteg adat viszont nem sokat ér, ha nem vagyunk képesek feldolgozni és megérteni a bennük rejlő információkat. Itt jön képbe az adatvizualizáció.

A Popular Science szerencsénkre összeszedte a szerintük leginnovatívabb vizualizációkat, amelyeket az utóbbi időben készült 46 adatmegjelenítés közül válogattak ki. A szempontok között szerepelt, hogy a megjelenítés képes legyen összetett információkat olyan módon ábrázolni, hogy azok egyszerűen érthetőek legyenek és rávilágítsanak mindenféle rejtett összefüggésekre. És persze jól is nézzenek ki. A Popsci 15 adatvizualizációt választott ki, mi pedig ezekből mutatunk meg nyolcat.

Twitter Repley Geography - Eric Fischer

A Macropod könnyen hordozható, aránylag olcsó és szinte bárki szuper minőségű közeli fényképeket készíthet vele. Az eszközt kifejlesztő kutatók célja, hogy „megmutassák az embereknek, hogyan is néz ki a világ valójában”.

Néhány amerikai kutató fejlesztette ki azt a Macropod elnevezésű eszközt, amely segítségével az eddigieknél jobb minőségű makrofotók készülhetnek. A Macropod az alkotók meghatározása szerint egy hordozható, 3D-s, nagyfelbontású, makroszkopikus képalkotó megoldás lenne, és főként a kutatók, illetve a tanárok életét könnyítené meg. Ez az eszköz ugyanis képes kiküszöbölni a makrofotózásra jellemző mélységélességi korlátokat, méghozzá a focus stacking (fókuszsorozat) technológia alkalmazásával. Ennek pedig annyi a lényege, hogy a lefotózandó objektumról egy rakás felvétel készül, méghozzá mindig más ponton fókuszálva, majd egy szoftver kiválogatja az éles pixeleket, és egy képet készít belőlük.

A képeket innen nyúltuk: https://www.facebook.com/MacroscopicSolutions

Régebben úgy gondolták, hogy a kétnyelvűség inkább káros lehet, egy második nyelv ismerete azonban nemcsak, hogy nem zavarja össze az agyat, de még fejlettebbé is teszi azt. Fejleszti a kognitív képességeket, ráadásul még az időskori elbutulást is hátráltatja.

Nyelvtudásügyileg Magyarország eléggé pocsékul áll, az EU-n belül legalábbis mindenképp sereghajtó pozícióban található. Ez szépen látszik azokon a remek térképeken is, amelyek az Európai Bizottság 2012-es Eurobarometer 386 nevezetű felmérésének eredményeit hivatottak vizualizálni. Ez pedig azért is kínos, mert a nyelvtudásnak a közismert hasznosságán túl számos más előnye is van. Több kutatás ugyanis is azt bizonyítja, hogy a két vagy több nyelvet beszélők jobban teljesítenek különböző problémák megoldásában, mint az egynyelvűek úgy általában. Külön bónusz, hogy a kétnyelvűség még az időskori demencia ellen is hasznos lehet.

A képet innen nyúltuk: http://www.livescience.com

Nem kell hozzá más csupán erős immunrendszer és megfelelő gének, meg persze egy jó adag szerencse sem hátrány. Amíg nincs megfelelő gyógymód, addig csak ebben bízhatnak az Ebola-vírussal fertőzött szerencsétlenek.

A mostani ebola-járávnynak Nyugat-Afrikában már több mint 2400 áldozata van, és a WHO szerint a megközelítőleg 4000 nyilvántartott megbetegedés zömében emberről emberre terjedés eredménye. A fertőzöttek nagyjából 60 százaléka tehát belehal a betegségbe, 40 százalék azonban túléli, és meg is gyógyul, még a nem éppen ideális afrikai körülmények között is. Ebola elleni védőoltás még nincs, illetve tesztelés alatt, hatásos gyógyszer szintén nem áll rendelkezésre, bár nagyon bíznak a ZMapp nevű szerben, ez majmoknál legalább már bevált. Így aztán a fertőzöttek nagyjából a vakszerencsében bízhatnak, és talán még abban, hogy rendelkeznek olyan biológiai adottságokkal, amelyek segítségével nagyobb eséllyel élhetik túl a betegséget.

A képet innen nyúltuk: http://www.jspacenews.com