Régebben úgy gondolták, hogy a kétnyelvűség inkább káros lehet, egy második nyelv ismerete azonban nemcsak, hogy nem zavarja össze az agyat, de még fejlettebbé is teszi azt. Fejleszti a kognitív képességeket, ráadásul még az időskori elbutulást is hátráltatja.

Nyelvtudásügyileg Magyarország eléggé pocsékul áll, az EU-n belül legalábbis mindenképp sereghajtó pozícióban található. Ez szépen látszik azokon a remek térképeken is, amelyek az Európai Bizottság 2012-es Eurobarometer 386 nevezetű felmérésének eredményeit hivatottak vizualizálni. Ez pedig azért is kínos, mert a nyelvtudásnak a közismert hasznosságán túl számos más előnye is van. Több kutatás ugyanis is azt bizonyítja, hogy a két vagy több nyelvet beszélők jobban teljesítenek különböző problémák megoldásában, mint az egynyelvűek úgy általában. Külön bónusz, hogy a kétnyelvűség még az időskori demencia ellen is hasznos lehet.

A képet innen nyúltuk: http://www.livescience.com

Az egyik legfrissebb tanulmányban a skót Edinburgh-i Egyetem munkatársainak azt sikerült megállapítaniuk, hogy azok a fiatal felnőttek, akik két nyelven is beszélnek, jobban teljesítettek a figyelmet vizsgáló teszteken, illetve jobban tudtak összpontosítani, mint azok, akik csupán egyetlen nyelvet ismernek. A kétnyelvűek teljesítménye ráadásul teljesen független volt attól, hogy a második nyelvet csecsemőkorban, kisgyerekként vagy a tinédzser éveikben sajátították el. Azt egyelőre még csak feltételezik, hogy a nyelvtanulás ilyenfajta pozitív hatása azoknál is megmutatkozik, akik a középkorukban vagy akár már idős korban tanulták meg a második nyelvet. Az ezzel kapcsolatos kutatások ugyanis még javában zajlanak, de Thomas Bak, a kutatás vezetője és más agykutatók is úgy vélik, hogy az idősebb korúaknál is hasonló eredmények születnek majd.

Régebben a nyelvészek úgy gondolták, hogy a kétnyelvűség inkább káros lehet, mivel egy második nyelv elsajátítása bezavar majd az anyanyelven történő folyékony kommunikációba. Mostanra azonban bizonyossá vált, hogy ez egyáltalán nem igaz, és egy második nyelv nemcsak, hogy nem zavarja össze az agyat, de még fejlettebbé is teszi azt. Ráadásul nemcsak a nyelvi, de a kognitív képességeket is fejleszti. Azok a kétnyelvűek ugyanis, akik mind a két nyelvet jól ismerik, el tudják dönteni, hogy éppen melyik nyelvet használják, és simán át tudnak váltani az egyik nyelvről a másikra. Ez pedig több olyan kognitív készséghez kötődik, mint a figyelem vagy az irányítás. A nyelvek közötti váltás képességének pedig pozitív hatása van számos kognitív feladat végrehajtására, ilyen például a munkamemória, a különböző feladatok közötti váltás vagy a Stroop-feladatok megoldása. Ezekhez a feladatokhoz pedig szükséges az irreleváns információk figyelmen kívül hagyása és az összpontosítás.

A képet innen nyúltuk: https://www.youtube.com

Olasz kutatók például arra jöttek rá, hogy amikor a két nyelven beszélők a nyelvek között váltanak, akkor működésbe hozzák az agyuk elülső cinguláris kéreg nevezetű részét, amely a frontális lebenyben található. Ez a rész, amely akkor aktiválódik, ha egy feladat megoldásához figyelemre, ellenőrzésre, megfigyelésre vagy döntéshozatalra van szükség, a kétnyelvűeknél kevésbé volt aktív, mint az egy nyelvet beszélőknél. Vagyis a két nyelvet beszélők agya sokkal hatékonyabban képes megoldani ezeket a feladatokat, és így kevésbé kell működésbe hoznia a végrehajtó funkciókért felelős területeket.

A kétnyelvűek kognitív előnyének hatása ráadásul az idős korra is megmarad, sőt a két nyelven beszélők valamelyest védelmet is élveznek az öregedéssel együtt járó kognitív változásokkal szemben. Amerikai kutatók eredményei szerint ugyanis ez a fajta kognitív védettség a két nyelven beszélőknél egész életükben megmarad, ráadásul hátráltatja az agy fehérállományának öregedését is. Több kísérlet pedig azt mutatta ki, hogy az időskori demencia a két vagy több nyelvet beszélők esetében nagyjából négy évvel később alakul ki az egynyelvűekhez képest. Az viszont még nem egészen világos, hogy mindez miért is történik.