A szarvasmarhák rengeteg metángázt termelnek, amelyet nyugodtan ki is eregetnek magukból, ezzel azonban egyrészt iszonyúan pazarolnak, másrészt pedig globálisan felmelegítik a Földet. Egy argentin kutatócsoport viszont remek megoldást talált a tehenek által kibocsátott metán begyűjtésére és hasznosítására.

Míg Magyarország felsővezetése valamiért még mindig az orosz gázra és atomra van rágerjedve, addig a világ egyéb részein újabb alternatív energiaforrásokat fejlesztenek a lelkes kutatók. Most éppen Argentínából érkezett egy olyan megoldás, amely a szarvasmarhák által termelt metángázt gyűjtené össze. Ráadásul az argentin Nemzeti Agrártechnológiai Intézet (INTA) munkatársai nemcsak biogázt állítanának elő az új módszerrel, de még a globális felmelegedés egyik legfőbb okozóját is megszüntetnék. A tehenekből kinyert gázzal pedig fűteni, főzni, de akár még autókat üzemeltetni is lehetne a jövőben.

A képet innen nyúltuk: http://greencompanyeffect.com

Az argentin kutatók tehát fogtak néhány tehenet, majd szépen rájuk illesztettek egy olyan szerkezetet, amely tulajdonképpen kiszivattyúzza a fölösleges metánt az állatokból. Méghozzá úgy, hogy egy orvosi eszközként is használt gyűjtőcsövet a marha gyomrába vezetnek, amely szelepek és pumpák segítségével a metángázt az állat hátára kötött zsákba szállítja. Az INTA munkatársai szerint ez az eljárás egyáltalán nem zavarja a teheneket mindennapi tevékenységükben, a híradások viszont nem szólnak arról, hogy a szarvasmarhák vagy esetleg az állatvédők reklamáltak volna a technológia alkalmazása miatt. Mindenesetre amikor egy hátizsák megtelik, akkor azt egy másik szerkezet segítségével kiürítik, majd a gázt finomítják, ráadásul az egészet egy szobabiciklivel üzemeltetik. Ez utóbbi megoldás valószínűleg nem fog szerepelni, ha esetleg tömeggyártásra kerülne sor.

Az így előállított metángáz már simán felhasználható energiaforrásként. Egy tehén – a táplálékától függően – átlagosan 250-300 liter metángázt ereget ki magából naponta, ez a mennyiség elég lehet arra, hogy akár egy nagyobb hűtőt egy napon keresztül működtessen vagy egy autónak egy kilométerre elég üzemanyagot biztosítson. Persze ahhoz rengeteg szarvasmarhára van szükség, hogy ez a fajta biogáztermelés nagyban is működőképes lehessen. Mondjuk pont Argentínának ez nem igazán jelenthet problémát, hiszen a dél-amerikai országban jelenleg is jóval több a tehén, mint az ember. A népességet ugyanis 41 milliósra becsülik, ehhez képest nagyjából 51 millió marha bóklászhat országszerte.

A sok tehén pedig sok metángázt termel, ez viszont eddig komoly környezeti problémát eredményezett, hiszen Argentína összes üvegház-kibocsátásának a 30 százalékát a szarvasmarhák adják. A metánnak ráadásul hússzor akkora hatása van a felmelegedésre, mint a szén-dioxidnak, az ENSZ környezetvédelmi szervezete szerint a világ tehéncsordái a felelősek a felmelegedést okozó atmoszféraváltozások 18 százalékért. Így aztán az INTA kutatói két legyet is üthetnek, hiszen a lecsapolt tehenekkel a káros metánkibocsátás is jócskán csökkenthető lehet.