Az egész állatvilágra hatással lehetnek a magasfeszültségű vezetékek, legalábbis egy új tanulmány szerint egész biztosan így van. Az állatok sokszor olyan dolgokat is érzékelnek, amelyeket az emberek egyszerűen képtelenek látni.
Az nem újdonság, hogy az állatok egy része messziről elkerüli a nagyfeszültségű vezetékek környékét, eddig azonban nem igazén lehetett tudni ennek az okát. Egyes feltételezések szerint az állatok azért kerülik el az erdőkbe telepített vezetékeket, mert körülöttük kiirtották a fákat, és az így keletkezett nyílt területen könnyen a ragadozók prédájává válhatnak. Ez viszont arra nem ad magyarázatot, hogy a fáktól nem igazán hemzsegő tundrákon sem merészkednek az állatok a villanypóznák közelébe. Vagyis a jelenség még a hozzáértők számára is rejtély maradt – egészen mostanáig.
A képet innen nyúltuk: http://energetyka.wnp.pl
Egy friss tanulmány ugyanis éppen erre a problémára nyújt megoldást, méghozzá rénszarvasok és nagyfeszültségű vezetékek „kapcsolatát” elemezve. A tanulmányt készítő brit és norvég kutatók abból indultak ki, hogy egy rakás rovar, madár és emlős képes látni az UV-fényt, amely az emberek és egyéb főemlősök számára láthatatlan. Korábbi vizsgálatokból már az is kiderült, hogy bizonyos állatfajok egy olyan speciális pigmenttel rendelkeznek, amely segítségével érzékelni tudják a 400 nanométernél rövidebb ibolyántúli sugarakat. Más emlősök viszont a spéci pigment nélkül is képesek érzékelni az UV-fényt, ilyenek például a sarkvidéki, sötét telekhez szokott rénszarvasok is.
A nagyfeszültségű vezetékekben pedig gyakran keletkeznek úgynevezett koronakisülések, amelyek bizony hatalmas UV-fényvillanásokat okoznak. Ezért aztán az UV-fényt érzékelni képes állatok a nagyfeszültségű vezetékeket egy ragyogó és villogó sávnak látják. A kisülések ultraibolya sugárzását UV-kamerákkal a különböző szolgáltató cégek is rögzíteni szokták – mint az a bejegyzés végén található videóban is látható. Ezek a kamerák azonban csak egy limitált UV-tartományt képesek rögzíteni, az állatok viszont a teljes ultraviola spektrumot látják, vagyis a villanásokat a kamera felvételénél sokkal erősebbnek érzékelik. Mi ugye nem látjuk ezeket a villanásokat, de a rénszarvasok igen, és a kutatók szerint pont ezért kerülik el nagyjából öt kilométeres távolságra a nagyfeszültségű vezetékeket. A rénszarvasokat és a többi UV-fényt érzékelő állatot tehát egyszerűen megrémisztik a koronakisülések ultraviola villanásai.
A tanulmány szerzői szerint felfedezésüknek globális jelentősége van. Nicolas Tyler, a norvég UIT Egyetem ökológusa szerint a különböző infrastruktúrák által okozott élőhelyek elvesztése és felaprózódása a legfőbb veszélyforrás a biológiai sokféleségre. Míg eddig az utak voltak a „főbűnösök”, de most a nagyfeszültségű vezetékek kerülhetnek a lista élére. A vezetékek elkerülése zavarhatja a madarak és az emlősök vándorlási útvonalait, ezzel veszélyeztetve bizonyos fajok szaporodását és tápláléklelőhelyét. „Az energiaiparnak át kell ezek után gondolnia, hogy hova telepíti a vezetékeket, és számításba kell venniük a környék ökológiáját is” – mondta Glen Jeffery neurológus, a tanulmány egyik társszerzője.
