Emberekkel nagyon egyszerű fűteni, nem kell hozzá más, csak csövek, pumpák és víz. Na meg persze rengetek ember, sok felesleges testhővel. A technológia azon kívül, hogy roppant gazdaságos, még a környezetet sem szennyezi.
Mostanság nagy az aggodalom a fosszilis fűtőanyagok vészes fogyása miatt, és egyre másra kerülnek elő alternatív energiaforrások, hogy valamivel azért mégiscsak melegíteni lehessen a hideg időszakban. Márpedig meleget előállítani igen sok mindenből lehet, szélből, vízből, de akár még emberekből is, pláne olyanokból, akik mozognak, főleg ha ezt sokan, egy zárt helyen teszik. Az emberek által leadott hőmennyiség pedig épületek fűtésére használható, legyen az lakóház, irodaépület vagy éppen egy bevásárlóközpont. Emberekkel fűteni ráadásul pénztárca- és környezetkímélő is egyben, a technológia létezik, Stockholmban, Párizsban és az Egyesült Államokban is alkalmazzák már.
A képet innen nyúltuk: http://www.alebady.com
Az egész alapja, hogy egy ember átlagosan 100 watt körüli hőmennyiségtől szabadul meg, mivel tartania kell valahogy az állandó testhőmérsékletét. Ha viszont ugyanaz az ember valamilyen tevékenységet végez, például vásárol, akkor a leadott hő a többszörösére növekszik, és egy igen szép mennyiség jöhet össze, ha mindezt sok ember teszi, méghozzá egyszerre. Ez a tömérdek hőmennyiség aztán mehet a levesbe, hacsak valakinek eszébe nem jut hasznosítani ezt a semmibe sem kerülő energiamennyiséget. Mondjuk úgy, mint Stockholmban, ahol a vasútállomáson megforduló 250 ezer ember testhőjét használják fel a közeli 13 emeletes irodaház fűtéséhez.
Amikor ugyanis az utasok fel- és leszállnak, sietnek, mászkálnak, akkor sok felesleges testhőt adnak le, a pályaudvaron ráadásul üzletek is találhatók, így az utazók még vásárolnak is, miközben még több hőt termelnek. Az állomás épületében ezért gyakran 25 Celsius-fok felé emelkedik a hőmérséklet, ez pedig igencsak soknak számít. Egy hőcserélő rendszer viszont a felesleges meleget a pályaudvar alatt található víztartályokba vezeti, és egyben hűvös levegőt juttat a az állomás csarnokába. A felmelegített vizet aztán a szemközti irodaházba pumpálják, ezzel 25 százalékkal csökkentik az épület energiaköltségeit.
Hasonló megoldást alkalmaznak Párizsban is, ahol a Rue Beaubourg metróállomáson áthaladó tömegek fölösleges testhőjéből fűtenek egy 17 lakásból álló háztömböt. A Minnesota államban található Mall of America bevásárlóközpont fűtéséhez viszont a látogatók által kibocsátott hőmennyiséget használják fel. Az óriási plázának, amelyet évente 45 millióan látogatnak nincs központi fűtőrendszere, annak ellenére, hogy télen bizony kemény fagyok vannak ezen a vidéken. A bevásárlóközpontban mégis állandóan 20 Celsius-fok körüli a hőmérséklet, köszönhető a beáramló napfénynek, a világításból származó hőnek és persze a vásárló tömegek testhőjének.
Emberekkel fűteni tehát nem tűnik túlságosan bonyolultnak, a megvalósításnak azonban akadnak feltételei. Az egyik például, hogy a fűteni kívánt épület 100 méternél nem lehet messzebb az emberi hőt gyűjtő objektumtól, különben a hő elvész az út során. A legfontosabb viszont, hogy minden nap meglegyen a meleget biztosítani képes emberáradat. A svéd irodaház tervezői ezen egyáltalán nem aggódnak, reményeik szerint ugyanis a jövőben lehetőség lesz olyan mennyiségű testhő összegyűjtésére, amely egész lakónegyedek fűtésére is elegendő.
