A mostani vb-labdát még a NASA is letesztelte, japán kutatók pedig még egy robotot is bevetettek annak érdekében, hogy megállapítsák, melyik labda repül a legtökéletesebben. A teszteredmények akár a játékosok rúgótechnikájának javítását is segíthetik.
Már javában zajlik a labdarúgó-világbajnokság, eddig egy rakás gól született, és még az is lehet, hogy idén a gólrekord is megdől. Azt persze nem tudni, hogy ehhez az új labdának mennyi köze lehet, az viszont biztos, hogy egy igen jól sikerült darabról van szó. Ezt több teszten is bizonyították sporttudományra szakosodott kutatók, például a japán Tsukuba Egyetem munkatársai, akik többféle focilabda tulajdonságait vizsgálták. A lelkes japánok a mostani vb-labda, az Adidas Brazuca mellett letesztelték a 2010-es világbajnokságon használt Adidas Jabulanit, a 2008-as Eb-labdát, az Adidas Teamgeist 2-t, illetve még két, különböző 32 panelből álló labdát, a szintén Adidas gyártotta Cafusát és a hagyományosnak számító Molten Vantaggiot.
A képet innen nyúltuk: http://www.fifa-patch.com
A japán kutatók szélcsatornás teszteket és rúgórobotot használtak az öt labda fizikai tulajdonságainak elemzéséhez, miközben összekombinálták a légellenállás és a felhajtóerő adatait a valós teljesítménnyel. A szélcsatornás tesztek eredményei változó légellenállást mutattak, és a felhajtóerő, amely a labdát a magasban tartja szintén eltérő nagyságrendű volt. A különböző adatokat szem előtt tartva a kutatók mindegyik labdát egy robottal is leteszteltek, amelyet úgy programoztak be, hogy minden alkalommal pontosan ugyanúgy rúgja el a labdát. A rúgórobot egy 25 méter távolságra elhelyezett hálóba repítette a labdákat, a kutatók pedig becsapódás helyének átlagát mérték.
A végeredmény azt mutatta, hogy a Brazuca a legstabilabban repülő labda a teszteltek közül, a második helyen a hagyományos 32 panelból álló labda végzett. A legpocsékabb eredményt pedig a játékosok panaszainak megfelelően a Jabulani érte el, de a Teamgeist 2 és a Cafusa sem teljesített túl jól. A tesztek azt mutatták, hogy a Cafusa vízszintesen, míg a Jabulani függőlegesen inog a levegőben. A kutatóknak ráadásul sikerült összeegyeztetniük a szélcsatornában készített méréseket a rúgás közben mutatott teljesítménnyel. Az egész kutatás pedig segíthet a jövőben még jobb labdák tervezésében, sőt még az edzőknek is útmutatást adhat abban, hogyan fejlesszék a játékosok rúgótechnikáját.
a-b: Brazuca, c-d: Cafusa, e-f: Jabulani, g-h: Teamgeist 2, j-k: Vantaggio, a képet innen nyúltuk: http://www.nature.com
A Brazucát ráadásul még a NASA mérnökei is letesztelték, annak ellenére, hogy ők nem igazán foglalkoznak ilyesmivel. A foci-vb viszont jó alkalom arra, hogy a labda vizsgálatán keresztül magyarázzák el az aerodinamika alapjait azoknak, akik eddig nem sokat tudtak erről a tudományágról. A NASA-nál szintén szélcsatornába dugták a labdákat a tesztek során, de még egy vízcsatornát is használtak, amelybe fluoreszkáló festéket folyattak, hogy megállapítsák a labdák viselkedését. A NASA munkatársai is hasonló eredményre jutottak, mint a japán kollégák, vagyis – mivel egyenetlenebb felületű – a Brazuca sokkal kiszámíthatóbban és stabilabban repül, mint a négy évvel ezelőtt használt Jabulani.
