Csak egy bő évtizede derült ki, hogy a rovarok, mondjuk a mikrobákkal ellentétben alszanak, és az alvásuk a miénkhez hasonlóan fontos szerepet játszik a napi ritmusukban. A rovarok alvásának tanulmányozása, azon kívül, hogy egy igen érdekes témáról van szó, segítségül lehet a saját alvásmechanizmusunk jobb megismerésében is.
A Popular Science magazin egyik blogja egy háromrészes sorozatban foglalja össze különféle élőlények alvási szokásait. Az első két részből kiderül, hogy a mikrobák és a növények a klasszikus értelemben ugyan nem igazán alszanak, de elég izgalmas cirkadián viselkedésük van. A harmadik részben szereplő rovarok viszont alszanak, mivel rendelkeznek központi idegrendszerrel, amely elég fontos szerepet játszik az alvásban. A rovaroknak ráadásul a napi ritmusuk is elég érdekesen szabályozza az ébrenléti és az alvási ciklusukat.
A képet innen nyúltuk: http://www.khalidaldakheel.com
A rovarok egy része éjszaka aktív, hogy a sötétségtől rejtve, nyugodtan táplálkozhasson. A hernyók például akkor zabálják fel a leveleket, amikor lemegy a nap, hogy így kerüljék el a madarakat és az őket elfogyasztani kívánó ragadozókat. Az ágyi poloskák viszont azért részesítik előnyben az éjszakai táplálkozást, mert a táplálékforrásuk – azaz mi magunk – ekkor található az ágyban. Ehhez képest azoknak a rovaroknak, amelyek nappal fogyasztják el az élelmüket, teljesen ellentétes a cirkadián ciklusuk. Ilyenek például a virágport gyűjtögető méh fajok is, ami teljesen érthető, hiszen azok a virágok, amelyekből összeszedik a virágport éjjelre összezárulnak.
Először 2000-ben számoltak be amerikai kutatók a rovarok alvásáról, amikor is muslicák alvásáról publikáltak. A kaliforniai Idegtudományok Intézete és a Pennsylvaniai Egyetem munkatársai arra jutottak, hogy a muslicák az alvás főbb jellemzőit produkálják. A szunyókáló legyeket például sokkal nehezebb volt megijeszteni, mint az aktívakat, és amikor a kutatók ébren tartották őket egy egész éjjelen keresztül, azzal, hogy időnként megkocogtatták a tartályukat, a muslicák később bepótolták a kimaradt alvásidőt egy kis extra pihenéssel. Az újabb kutatások pedig azt mutatták meg, hogy a koffein elég jól össze tudja zavarni a muslicák alvási ciklusát, csakúgy mint a miénket, és erre a bizonyos ciklusra a legyek életkora és neme is hatással van.
Kutatók több más rovar alvását és napi ritmusát is tanulmányozták, a méhek szundikálásának nyomon követésétől a csótányok cirkadián ritmusáért felelős agyrészének egy eltérő napi ritmussal rendelkező csótány agyrészére történő kicseréléséig. A szakemberek azért tarják mindezt fontosnak, mert az olyan aránylag egyszerű organizmusok alvását és cirkadián ritmusát tanulmányozva, mint a muslicák vagy a méhek, egy általánosabb betekintést kaphatunk ezek működéséről. Megismerhetjük a meghatározó molekuláris rendszereket és azokat a géneket, amelyek közreműködnek az alvás és a napi ritmus szabályozásában. A jövőben pedig talán lehetőség nyílik a kártevő rovarok kontrollálására a cirkadián ritmusuk kihasználásával, mivel a cirkadián ciklus segít az anyagcsere szabályozásában, így a növényvédő szerek is jobban működhetnek bizonyos napszakokban.
