Mexikói fizikusok egy matematikai modellel estek neki Usain Bolt 100 méteres világcsúcsának, hogy annak segítségével megfejtsék a jamaicai sprinter sebességének titkát. Bolt ugyanis még sosem bukott meg doppingteszten.

Nemrég atlétikai világbajnokságot rendeztek Moszkvában, ahol természetesen most is Usain Bolt volt a főattrakció. Ennek örömére néhány mexikói fizikus elemezgetni kezdte a jamaicai futó 2009-es berlini világbajnokságon elért százméteres világcsúcsát, méghozzá annak érdekében, hogy megfejtsék végre, mi is lehet Bolt fantasztikus sebességének titka. Usain Bolt ugyanis jelenleg a világ leggyorsabb emberének számít, legalábbis százon és kétszázon senki sem fut jobb időt nála, még ha valami mezei focista 10 méteren meg is tudná verni, vagy az ősember simán lehajrázná, ha nem halt volna ki húszezer évvel ezelőtt a szerencsétlen. A vetélytársak viszont nem sokra mennek vele, nem is csoda, hogy sorban buknak le, mert valamilyen cuccot toltak a nagyobb sebesség elérésének érdekében.

A képet innen nyúltuk: http://sportsillustrated.cnn.com

Bolt azonban nem doppingol (legalábbis egyelőre nem kapták rajta ilyesmin), így aztán más magyarázatot kell találni arra, hogy mégis miért a jamaicai sprinter fut a leggyorsabban. Egy cambridge-i matematika professzor már egyszer megállapította, hogy Boltnak rendkívül hosszú lépesei vannak, és valószínűleg ez lehet sikerének az egyik kulcsa. Most viszont a mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói egy matematikai modell segítségével próbálják megmagyarázni, hogyan is érhet el Usain ilyen nagy sebességet. A jamaicai futó ugyanis 43 kilométer per órás végsebességgel száguldotta végig a 100 métert a berlini Olimpiai Stadionban, és 9,58 másodperc alatt ért célba. Mindezt úgy, hogy pocsékul rajtol, ráadásul aerodinamikai szempontból kimondottan előnytelen alkattal rendelkezik.

Usain Bolt 195 cm magas, és ez bizony egy sprinternek túl nagy testet jelent, hiszen hiába tudja kevesebb lépésből megoldani a távot, sokkal nagyobb légellenállást kell leküzdenie, mint ellenfeleinek. A mexikói fizikusok először is kockákra bontották Bolt berlini futását, és tizedmásodpercenként elemezték a helyzetét, illetve a sebességét. Végül pedig arra jutottak, hogy Usain már a futam első másodpercében kifejtette a tőle telhető legtöbb erőt, majd ezt nagyjából megtartotta a verseny végéig, a csúcssebességét pedig a hetedig másodperc környékén érte el. Mindehhez 3,5 lóerős maximális teljesítményre volt szüksége, és az egész futás alatt 81,58 kilojoule mozgási energiát termeltek az izmai. Igen ám, de ennek kevesebb mint 8 százalékát használta mozgásra, a többi viszont arra ment el, hogy legyűrje az átlagon felüli légellenállást.

A kutatók ráadásként még azt is kiszámították, hogy a Berlinben mért 0,9 méter per szekundumos hátszél nélkül Bolt egy tizedmásodperccel rosszabb időt futott volna, bár még úgy is világcsúcs időn belül ért volna célba. Ha viszont a megengedett legnagyobb, 2 méter per szekundumos hátszél tolta volna a jamaicait, akkor ma 9,46 másodperc lenne a 100 méteres síkfutás világcsúcsa. A maximális hátszéllel elért eddigi legjobb eredmény 9,69 másodperc, amelyet Tyson Gay futott 2009-ben, az amerikai sprinter azonban nemrég szteroidokkal bukott meg. Usain Bolt a világon az egyetlen olyan ember, aki 9,78 másodpercnél gyorsabban futja a 100 métert, és még sosem kapták doppingoláson.